Niall Ferguson Amerikában élő és a Harvardon tanító brit történész legújabb, a Foreign Affairs március-áprilisi számában megjelent Komplexitás és összeomlás. Birodalmak a káosz peremén című tanulmányában azt fejtegeti, hogy a világtörténelem nyolc birodalma, vagyis Róma, a császári Kína, a Bourbonok Franciaországa, a Habsburg Ausztria-Magyarország, a Török Birodalom, a cári Oroszország, Nagy-Britannia és a Szovjetunió legalább részben az óriási mértékű eladósodás miatt ért hirtelen véget.


 


“A fenti esetek közös jellegzetessége – írja Ferguson, nyilvánvalóan Amerikára gondolva – a bevételek és a kiadások közötti szembetűnő aránytalanság, valamint az államadósság finanszírozásának nehézségei.” Nos 2009-ben az amerikai deficit több mint 1,4 billió, vagyis 1400 milliárd dollár volt. De a dolog megfoghatóbb, ha azt mondjuk, hogy a nemzeti össztermék több mint 11 százaléka, és 2010-ben sem lesz kevesebb.


 


Az amerikai államadósság pedig az elkövetkező évtizedben több, mint a duplájára nő.


 


A dologban azonban az az igazán figyelemreméltó, hogy a nyugati világ többi vezető hatalma nemcsak hogy hasonló, de ha lehet, még nehezebb helyzetben van. A Nemzetközi Valutaalap prognózisa szerint a fejlett országok államadóssága a nemzeti össztermék hetvenöt százalékáról (ez volt a 2007-es szint) 2014-ben a nemzeti össztermék 110 százalékára fog nőni. És ez viszonylag optimista előrejelzés.


 


Ez azt jelenti, hogy a hét legfejlettebb ipari ország közül ötben – az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Olaszországban – az államadósság nagyobb lesz, mint a szóban forgó országok egész nemzetgazdasága. Ezzel egyidejűleg – ugyancsak a Nemzetköti Valutaalap előrejelzése szerint – az ún. feltörekvő gazdaságok – mindenekelőtt Kína, India, Brazilia és Indonézia – eladósodásának mértéke az elkövetkező évtizedben csökkenni fog. Szintén fontos tény, hogy a fejlett ipari országok közül kettőben – Kanadában és Németországban – szintén viszonylag alacsony marad az államadósság mértéke.


 


Milyen következtetéseket vonhatunk le a fentiekből?



Először is azt, hogy  a Nyugaton belül bizonyos átrendeződésre lehet számítani. Így például Amerika kénytelen lesz jelentősen csökkenteni katonai kiadásait, ami azt jelenti, hogy többé nem engedheti meg magának, hogy újabb és újabb háborúkba bonyolódjon. Németország pedig egyre nagyobb tehertételnek fogja érezni az Európai Unió gyengébben teljesítő tagállamait, és fokozatosan önállósítja magát.  


 


Másodszor pedig azt (és ez az igazán fontos), hogy civilizációs fordulóponthoz érkeztünk. A történelem felgyorsulóban van, és ez most – először a Nyugat 16. században elkezdődött globális expanziója óta – a Kelet, pontosabban a nem-nyugati hatalmak felemelkedését hozza magával. Hamarabb, mint gondolnánk.