Hetek óta az ukrajnai eseményeket követem, várva, hogy végre eldőljenek a dolgok (erre vagy arra). Nem nagyon volt eddig szokásom kivárni a dolgok végét ahhoz, hogy előálljak valamilyen értékeléssel és prognózissal, de most úgy éreztem és változatlanul úgy érzem, hogy nagyon sok forog kockán, és ilyenkor nem illik tévedni (ami pedig ebben a műfajban néha elkerülhetetlen). Ráadásul most éppen amolyan vihar előtti csönd van Kijevben, ami legfennebb arra lehet jó, hogy az ember az általános geopolitikai kontextust felvázolja, a lehetséges szcenáriókkal és azok potenciális következményeivel.

Ez viszont végképp nem kenyerem, nem szeretek kiegyensúlyozottan és óvatosan mérlegelni, amikor éppen felborulóban van minden.

Ma aztán történt valami, tulajdonképpen egy apróság, ami alkalmas lehet arra, hogy kissé bevilágítson a színfalak mögé.

Victoria Nuland, amerikai helyettes külügyi államtitkár ma Kijevben az ellenzék vezetőivel tárgyalt, sőt arra is talált időt, hogy gyertyát gyújtson az egyik kijevi  templomban. Janukovics ukrán elnökkel már nem fog találkozni, mert az közben elrepült Szocsiba, hogy Putyinnal találkozzon.  (Tegnap Catherine Ashton, az EU külügyi főmegbízottja járt Kijevben).

Közben ugyancsak a mai nap folyamán felkerült az internetre egy hangfelvétel, amelyen Nuland hosszú telefonbeszélgetést folytat (feltehetően a január 25-e utáni napokban, amikor Janukovics éppen felajánlotta az ellenzék két fő képviselőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak a miniszterelnöki, illetve a miniszterelnökhelyettesi posztot) Geoffrey Pyattel, az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetével.

Ebben a beszélgetésben egy adott pillanatban Nuland ezt mondja: „Fuck the EU!” Amire Pyatt nagykövet, kis gondolkodás után, ezt válaszolja: „Exactly.” És az izgalmas, sok mindenre kiterjedő eszmecsere megy tovább. Nem részletezem, bárki meghallgathatja, és közben nézheti az illusztrációkat a „majdan bábfigurái” bevágott képeivel (a Youtube orosz – vagy ukrán? –  nyelvű címe: Marionetki Majdana).

A dolog attól vált médiaeseménnyé, hogy a tekintélyes ellenzéki Kyiv Post szerkesztője, Christopher J. Miller ma délután részletes cikkben – sok idézettel – beszámolt róla. A helyzetet közelről vagy távolabbról figyelő szakértők (lásd például itt és itt) azonnal elkezdtek twitterezni róla, amiről a nem annyira beavatott érdeklődők az EastofBrussels című gyűjtő-twitter  alapján szerezhettek tudomást.

A fölöttébb tanulságos twitter-eszmecseréből leszűrhető tanulság: a „Fuck the EU!” – mint valaki nagyon helyesen rámutatott – valószínűleg montázs. Ez azonban a játék része. Így szól nagyot a dolog, és ezért lesz kénytelen  holnap délelőtt Nuland (aki mellesleg a talán már nem is annyira neokon Robert Kagan felesége, és az egyik legképzettebb amerikai diplomatának tartják) egy sajtóértekezleten magyarázkodni, mint arra Miller említett cikkében utal. Nyilván azt fogja mondani – nem is én loptam el a kabátot alapon –, hogy ilyesmit nem mondott.  Azt azonban nehezen fogja tudni cáfolni, hogy az összes többi, tényleges politikai tartalmat hordozó megjegyzése (például az, hogy Klicsko nem alkalmas kormányzati funkció betöltésére, és ő csak mint Jacenyuk “háttere”  jöhet számításba) viszont valóban elhangzott. A dolog pikantériája, hogy Klicskó a németek (és Brüsszel) kedvence, az angolszászok viszont közismerten Jaszenyukot preferálják.)

Mit fog ehhez szólni Klicsko, vagy éppenséggel a Majdan?

Arról nem is beszélve, hogy mit szól ehhez az amerikai NSA? Amely miközben azzal foglalkozik, vagy legalábbis azzal foglalkozott, hogy aktív és volt német kancellárokat hallgasson le, valakik, akiknek az lenne a dolguk, hogy levédjék a fontos telefonvonalakat, egyszerűen nem végzik megfelelően a dolgukat. Ha pedig végzik ők, de hiába, akkor a baj még nagyobb.

P.s.

Közben a Fehár Ház szóvivője nyilatkozott az ügyben. Azt állította, hogy az oroszok állnak a háttérben (ez eddig is nyilvánvaló volt), azt azonban nem mondta, hogy a felvétel hamisítvány.

Frissítés:

Közben megnéztem újból Miller cikkét, amely egy fontos új elemet tartalmaz: azóta egy újabb hangfelvétel is felkerült az internetre, amelyben Helga Schmid, Ashton helyettese németül beszél arról Jan Tombinski ukrajnai EU-nagykövettel, hogy az amerikaik szerint az EU nagyon “soft” módon kezeli Ukrajnát. Az illusztrációk itt is magukért beszélnek. Az oroszok nem is akarják leplezni, hogy ők állnak a móka mögött. Csakhogy ez a móka most elég komolynak tűnik.

 Frissítés 2:

Néhány újabb blog-, illetve sajtó-reakció: lásd itt és itt. A fontos természetesen a Financial Times, amely idéz egy meg nem nevezett, Kijevben működő diplamatát: “Aggasztó, és Belaruszt idézi, hogy magas rangú diplomaták közötti bizalmas beszélgetéseket titokban rögzítenek és nyilvánosságra hoznak. Tudták, hogy ez komoly összeütközéshez vezethet… az a céljuk, hogy megbontsák a Nyugat és az [ukrán] ellenzék egységét.”  Vagyis két legyet egy csapásra: mind a Nyugat, mind az ellenzék belső egységét. Ennek  jelei máris érzékelhetőek (lásd itt).

És egy hibaigazítás: Nuland mégiscsak találkozott  Janukoviccsal, mielőtt az Szocsiba repült volna. De nem állhatom meg, hogy meg ne jegyezzem: miközben közhelyeket mondogattak egymásnak, ő már tudta, milyen meglepetés vár az amerikai helyettes államtitkárra.

Frissítés 3:

Nuland elnézést kért az EU-tól.

зубная паста
юридическое сопровождение бизнеса
t-marka.ua/